Film és sorozat kritikák

Vélemény alkotás szabadon

Valaki van a házadban - Kritika (film)

2021. október 28. 16:15 - Attila Kovács író

Rengeteg vér folyik el a Netflix tini horrorjában, ami klisét-klisére halmozva próbál morális útmutatást adni a közönségnek. Bár a story saját, már amennyire ezeknek a filmeknek lehet még saját története mégis olyan érzésünk van mintha a Sikolyt néznénk újra egy kicsit kipofozott verzióban. Ami egyfelől pozitív, mert itt legalább nem 30 körüli színészek játszanak 18 éves fiatalokat, másfelől elszomorító mert egy picit több fantáziát várna az ember egy új filmben.

 

Maszkos gyilkos öli a tiniket a gimiben, mert azok titkolnak valamit.... egyedi mi? Na mindegy, hiszen a remake-ek korát éljük amúgy is, de az mindenképpen tisztelendő, hogy a készítők azért tisztelegtek pár utalással a 2000-res évek előtt, ilyen az átlátszó vonalas telefon és a discman is, amik mint háttér elemek ugyan de feltűnnek a filmben. (Én csak ezeket vettem észre, de talán több is van) Azért van történeti csavar is a filmben, ugyanis itt nem a menőket követjük mint a Sikolyban, hanem a nyomikat. Már amennyiben annak lehet nevezni két teljesen normális lányt, egy gazdag füvest, egy drogost és egy eröltetetten leszbi strébert.

 

A film elején meg is kapjuk az első gyilkosságot, ahol az amerikai focicsapat egyi menő tagját szúrják le, ahogy említettem elég véres körülmények között. Az okot pedig azonnal szét is küldik mindenki számára telefonon, ugyanis a srác egy „beavatás” során megverte a focicsapat legjobb játékosát, mert az meleg. A dolog nagyon elítélendő, csakhogy a filmből nem derül ki, hogy ez a diákok közül bárkit is zavart volna, mert egyáltalán nem úgy viselkednek és ahogy látszik az érintett sem csinál belőle nagy kérdést. Ok tini horrorban ne keressünk értelmet, de akkor is. Nem sokkal később meghal az a lány is, aki amúgy a templomban dolgozik, de rasszista Podcast-et tesz közzé és ezzel a végére is értünk a „jogos” bosszúknak.

 

A filmben minden megszokott karakter feltűnik, a bugyuta rendőr, a gazdag ficsúr, a kirekesztett srác aki mindenki szerint a gyilkos és a szép lány is aki természetesen titokban a kirekesztett arc szerelme.

 

A gyilkosról két dolgot tudunk, az egyik az, hogy van egy 3D nyomtatója és azzal készíti a maszkokat, a másik pedig az, hogy igazságot akar szolgáltatni azoknál akik titkolnak valamit a többiek elől. Az első áldozat meleg verő, a második rasszista, a harmadik pedig drogozik... 18 évesekről beszélünk és egy olyan házibulin ölik meg ahol vágni lehet a füves cigi füstjét. A gyilkos erkölcsi morálja ezzel nálam egy picit kérdőjeles lett, de hát ki vagyok én, hogy ítélkezzek.

 

A film innentől átmegy egy gyorsabb fokozatba és rögtön a főszereplőt veszi célba a gyilkos, aki azt hiszi, hogy a szerelme tört az életére így gyorsan lecsukatja azt. A maradék 30 percben persze kiderül, hogy ez nem pontosan így volt és felpörögnek az események, hogy a végső leszámolásig eljussunk és a főszereplőnkből a ballagásra a gimi hőse lehessen.

 

Személy szerint nem szeretem a gyűlölködő filmeket, sem a rasszista témákat, viszont nálam az is annak számít ha fehér gyűlöletről van szó. Általában a harmadik bármi ilyen nemű utalásnál kikapcsolom a filmeket és ebben én csak kettőt vettem észre, mert a gyerekek szerint csak a fehér embereket nem gyanúsítják. A főszereplő csoport, amúgy a filmben tett beszólások alapján sokkal jobban kirekeszti a többieket mint őket azok és néhány jelenet annyira kellemetlenül röhejes, hogy azt ki kell emeljem.

 

A sheriff éppen a gazdag srácot hallgatná ki, de kimegy és az összes diák füle hallatára elmondja neki, hogy az apja felhívta a figyelmét az alkotmányos jogaira ezért hazamehet. Magyarul mindenki hivatkozhatna erre és hazamehetne, de csak ő teszi ezt meg...

 

A kedvencem pedig az amikor kiderül a főszereplő titka és, hogy egy sport csapat tagja volt, erre a barátnője rákérdez, hogy te sportoltál? Mintha az valami rossz dolog lenne és a sportolók testesítenék meg a Bully-kat. Persze mindez annak a lánynak a szájából hangzik el, aki egyedüliként hozza fel a focimeccsen, hogy csak azért nézik el a játékosnak, hogy meleg mert pontot szerez.

 

A film egyébként nem rosszabb mint a szülei a Tudom mit tettél és a Sikoly sorozat, hanem pont olyan. A körítés egy kicsit modernebb de a történeti száll nagyjából ugyanaz és nem kell sokat gondolkoznunk közben. Én már nem rajongtam azokért a filmekért sem, de itt legalább annyiban javult a kivitelezés, hogy a gyilkos használ egy sokkolót így nincsen meg az szituáció mikor az áldozat rohanva menekül, a gyilkos pedig csak sétál de mindig 10 méterre van tőle.

 

Egy valamit azonban megtanít ez a film is, ha késes gyilkos van a házadban, ne simulj neki az amúgy vékony szobai ajtónak, mert azt átszúrva fog ledöfni....

 

Izgalmas és fordulatos horror/thriller-re vágysz? Hát válassz mást, de ha nincsen jobb dolgod és nem találsz mást akkor ez is ott kullog a nézhető kategória alján.

 

*A filmnek van könyv verziója is amit bár nem olvastam de remélem, hogy jobb.

Szólj hozzá!

Örült Stone avagy 2008, a patkány éve – Retro kritika

2021. október 27. 18:12 - Attila Kovács író

Szerintem kb. 10 éves lehettem amikor az Msat vagy a SzívTV műsorán először csíptem el az Őrült Stone című filmet. Rutger Hauer számomra akkoriban nem B kategóriás színész volt, hiszen a Vak végzetet is TOP filmnek gondoltam. Így, nagyjából 26 év után most visszanéztem és kíváncsian vártam, hogy most is egy jó mozinak tartom e! A filmhez természetesen egy jó kávé és tábla csoki bekészítése kötelező, aki látta már valaha, annak világos, hogy miért.

 

A film 1992-es, de így 29 évesen sem okoz csalódást! Sem látványilag, sem a színészek játéka nem megmosolyogtató. A film egyébként egészben fent van a YouTube-on, így ha az írás után kedvet kaptok hozzá vagy csak szimplán újra néznétek akkor kattintsatok a linkre.

 

Mint a címe is mutatja 2008-ban játszódik Londonban, ami ekkorra félig-meddig víz alá kerül és a nap 24 órájában éjszakai sötétség honol. Rögtön belecsapunk a lecsóba, minden rendőr Harley Stone-t keresi a városban (Rutger Hauer) aki zseniálisan személyesíti meg a 90-es évek kemény fickó kategóriáját. Hosszú bőrkabát, nagy fegyverek és folyamatos dohányzás azt pedig tudjuk, hogy akkoriban ilyen volt egy filmes BAD ASS főszereplő. Stone megérkezik egy discoba, ahol perceken belül megtörténik egy gyilkosság is, egy szőke hölgynek kitépik a szívét a mosdóban. A filmben az ilyen tetthelyeken rengeteg művért felhasználtak, ami nem hat gyengén így a gyengébb gyomrúakat előre figyelmeztetem, hogy mire számíthatnak.

 

Az rögtön kiderül, hogy a gyilkost régóta keresi Stone, a gyilkos pedig őt követi és folyamatosan figyeli, amit az ő szemszögéből láthatunk a lihegését hallgatva. Mivel a 90-es években járunk Stone természetesen egy felfüggesztett rendőr, aki mindig egyedül dolgozik ám most csak úgy kapja vissza a jelvényét ha elfogadja az új társát Dick Durkin-t a nyomozáshoz. A két karakter teljesen más, Stone egy „elmebetegBad Ass míg Durkin egy tanult nyomozó, aki azonban nem főlényeskedő hanem egy kifejezetten szerethető karakter. Az események gyorsan zajlanak, ugyanis egy hűtőládában megérkezi az áldozat szíve is a rendőrségre, ketté harapva...

 

A kötelező csipkelődés ellenére Stone sincsen teljesen elzárkózva a közös munkától és kifejezetten szórakoztató párbeszédeket folytat a társával, akivel nagyjából végig közösen van a képernyőn. Hauer lubickol Stone kattant szerepében és zseniálisan viszi a képernyőre a gondterhelt és kimerült zsarut. A történet csak tovább bonyolódik amikor a következő gyilkosságnál már megkapják a gyilkos foglenyomatait is, ami közel sem emberi. Innentől már ugye világos, hogy egy szörny filmmel van dolgunk, bár az igazat megvallva rengeteg emberi tulajdonsággal is rendelkezik. Ilyen az is, mikor Stone autójából kiveszi a sörétes puskát és azzal folytat tűzpárbajt a zsarukkal.

 

A film történetét nem vezetném végig, ha érdekesnek találtad eddig akkor kattints a linkre és élvezd. A feszültség végig jelen van, a mozi pedig elmegy egy ezoterikus irányba ami miatt még érdekesebb lesz. Arra emlékeztem, hogy sokat nem látunk a szörnyből a filmben, az viszont világosan kiderül belőle, hogy kb 3 méter magas és ha egy modern karakterhez kellene hasonlítanom akkor Venom jutna az eszembe. Választ egyébként nem kapunk rá, hogy mi is volt valójában a gyilkos és mi volt a motivációja de filmben még közvetlenül a Sátánnak is nevezik.

 

Az őrült Stone világszerte réteg film lett, abból viszont kultikus és közel 30 évesen sem vall szégyent a képernyőn. Ami azt illeti ebből szívesen megnéznék egy remake-t a mai technikákkal és mondjuk Tom Hardy-val a főszerepben.

 

 

Szólj hozzá!

Az éjszaka fogai – Kritika

2021. október 27. 14:16 - Attila Kovács író

A Mise éjfélkor című sorozat kapcsán kitértem rá, hogy a jelek szerint a Netflix lát még üzleti potenciált a vámpírokban, ugyanis a sorozat után megkaptunk egy filmet is, aminek az előzetese kifejezetten pofásra sikeredett.

 

Bevallom régimódi vagyok, számomra a vámpírok legyenek gonoszak, hidegvérűek és ne nagyon gondolkozzanak abban, hogy ezt vagy azt az embert esetleg nem kéne megölni. Jó ok, egyéb indokokat elfogadok, mint ahogy Brad Pitt sem csinálta ki anno Christian Slater-t az Interjú a vámpírralban.

 

A film egyébként egy rövid monológgal indul, amiből megtudjuk, hogy az embereknek és a vámpíroknak van egy titkos eggyessége, aminek értelmében csak abból szívnak vért aki rábólint erre, cserébe az emberek nem ölik meg őket. Milyen pacifista nem? A tigriseket és az orrszarvúkat simán kiírtjuk a bundájuk miatt de az amúgy ránk vadászó vámpírokat nem. Na mindegy, filmes szabadság, elvégre vámpírok sincsenek.

 

A nyitánnyal az az érzésem támadt, hogy a film alap koncepciója merített a Pengéből, ugyanis itt is rajzokkal jelölik a területeket, csak itt tetkó helyett egy kis érméd van amivel igazolni tudod a vámpír mivoltadat. Maga a film egyébként jól indul, nem mondom, hogy nem kiszámítható de szerintem egy vámpír filmtől nem is a nyakatekert sztorit várja az ember. Lényegében van a tökös vámpír vadász banda feje, Jay akinek Victor a „lázadó” vámpír elrabolja a barátnőjét a film elején.

 

Victor szerepében Alfie Allen tetszeleg akit Theon Greyjoy-ként ismerhettünk meg a Trónok harcában. Hogy mitől lázadó egy vámípr? Nos nem ember akar lenni vagy valami egyéb marhaság, csak a Vámpír hierarchia tetejére akar kerülni, ami jelen esetben egy maffia vonal ugyanis öt befolyásos vérszívó brigádról beszélünk, akiknek a területéről ki van tiltva a lázadónk. Victor tehát egyértelműen hadat üzen az embereknek ezzel a tettével, ami az alaptörténetet elindítja.

 

Békekötés ide vagy oda, az emberek nem tudnak a vámpírokról, akik bűnözgetnek, vér klubokat működtetnek és egy-egy befolyásos ember számára szívást biztosítanak, amit nem úgy kell érteni ahogy hangzik... Bár pontosan nem derül ki, hogy ez miért is jó, de filmben látottakból olyasmi lehet mint a drog.

 

Bár Jay egy biztos pont lenne egy jó kis mészárlós moziban, a főszereplő mégsem ő hanem a nyomi öccse, aki remek tanuló, remek zenész, de totális önbizalom hiányban szenved. Jay-nek a „bűnbanda” csak a félállása mert amúgy sofőrködik, de mivel meg kell mentenie az asszonyt, Benny (az öccs) viszi aznap este a munkáját. Ezen a szálon indulunk el, Benny ugyanis két vámpír csajt kezd el furikázni és az egyikkel, Blaire-el azonnal egy idegesítően nehezen haladó flörtbe kezd. A csajok egyébként Victor katonái, akik egy éjszaka alatt hivatottak lemészárolni az eddig kialakult bűnszervezeteket. A turpisság nagyon esetlenül derül ki, ugyanis a keményebb csaj Zoe, a kocsiban hagy egy táskát, amiben a rabolt javak mellett ott van a telefonja is, ami rezegni kezd az SMS-ek hatására és 2-3 rezgés olyan kíváncsivá teszi a mi Benny-nket, hogy el kell olvasnia azokat. Kiderül, hogy a vámpírok nem őt várták hanem a tesóját, ezért számon kérné őket, de akkor kiderül, hogy ők bizony vérszívó szörnyek. Egy kis ráhatás után Benny velük maradt, fűvet szív Blaire-el és a bántóan gyenge flörtök mellett elindul velük leszámolni a többi családdal is. Nagyon nem akarok spoilerzeni, de a végére eljutunk oda, hogy Benny és Blaire szerelmesek lesznek egymásba, Zoe pedig egy ZS kategóriás Joker-ként élvezi a káoszt amit okoz. A vége persze happy end, egy rémesen gyenge Boss Fight-al, de ezzel együtt a film szerintem nagyon gyengén muzsikált.

 

Persze van pozitívum is benne, mert a zenék nagyon jók, illenek a jelenetekhez és amikor arra van szükség feszültséget generálnak. De sajnos több a negatívum, a film ugyanis végig nem tudja eldönteni, hogy mi is akar lenni, vámpír, maffia vagy szerelmi történet. Tegyük hozzá egyik sem sikerül maradéktalanul. Benny végig idegesítően együgyü, nem az a szerethető kategória hanem inkább a címeres barom. Blaire egy cuki kis szerelmes tini csaj benyomását kelti aki néha hatalmas, könnyes szemekkel nézni Benny-t, de könyörgöm egy vámpír ne pityeregjen... Olyan érzésem volt végig mintha az Alkonyatos és a Pengés vámípok gyereket csináltak volna amiből létrejött Blaire. Zoe a bedrogozott gangster fazon, aki élvezi a felfordulást de a legkevésbé sem emlékeztet egy vámpírra. A fő gonosz Victor szerintem összesítve jó ha 8-10 percet szerepel a képernyőn, ebből 2-3 percben elvonja róla a figyelmet a Maserati amit vezet, 2-3 percig telefonál, a maradék időben pedig azon gondolkozol, hogy a vámpírok mit esznek a nonfi tetkókon ugyanis egy Penge stílusú darab fut fel a nyakán. Ja és a film egyébként néha úgy van fémjelezve mint Megan Fox vámpíros filmje, pedig a hölgy 3 percig szerepel benne.

 

Elismerem, nehéz lehet értelmezhetően olyan filmeket a vászonra vinni amik egy éjszaka alatt játszódnak le, hiszen a Training Day-en kívül kevés igazán jó alkotás van így vele de az Éjszaka fogai szerintem nagyon kusza lett. A film érezhetően a tiniknek szól, de véleményem szerint semmiképpen nem egy maradandó alkotás.

Szólj hozzá!

Mise éjfélkor – Sorozat kritika

2021. október 25. 14:21 - Attila Kovács író

A vámpírok valahogy sosem tudtak igazán működni a romantikus mivoltjuk nélkül. Jó az Alkonyat sorozat egy kicsit átesett a ló másik oldalára és már-már sikeresebben írtotta ki a zsánert mint Wesley Snipes Pengéje azonban úgy néz ki, hogy a Netflix 2021-ben igyekszik újra divatba hozni a legendás vérszívókat.

 

A mise éjfélkor olyan gyakran villant fel a TV képernyőjén, hogy kötelezőnek éreztem elkezdeni. A kezdés lassú, már-már vontatott. Sok a párbeszéd, sok a saját dráma amit ilyen sok szereplőtől azért nehéz mind a sajátunknak érezni. Az első rész középpontjban egy harmicas évei közepe felé járó srácot kapunk, aki letöltötte a börtönbütetését, mert ittasan okozott halálos balesetet. Hogy pontosan miért is kell hazaköltöznie az számomra nem derült ki de a történet szempontjából nem is lényeges. Szóval adott egy halászattal foglalkozó sziget, ami a korábbi környezetszennyezés miatt igazából gazdasági halálra van ítélve. Ide tér haza a hősünk és azt is megtudja, hogy a gyerekkori szerelme is mostanában költözött vissza, ami megalapoz egy később kibontakozó romantikus szálat.

 

A szigeten mindenféle karakter van, muszlim sheriff, tolókocsis lány, alkholista aki fogalmam sincsen mivel foglalkozik, a pap segédje és persze orvos is. Pap viszont nincsen, mert öregségére egy picit megromlott az egészségi állapota, ezért az egyház visszahívta őt a „szárazföldre”. E mellett a díszes kompánia mellett pedig van legalább négy tini is, akik a templomi teendők mellett azért előszeretettel járkálnak át a szomszédos lakatlan, pontosabban macskákkal telített szigetre iszogati és szivogatni. Az első rész érdemi történés nélkül véget is érne, ha a gyerekek egy pillanatra enm pillantanának meg egy elég nagytermetű, világítószemű valakit/valamit.

 

Hősünk otthonában elég nagy a feszültség, bár az anyja egy igazán kedves teremtés, apja elhidegült tőle az öccse meg első blikkre 20 évvel fiatalabb így nem sok közös témájuk van. Az otthoni jelenetek tehát eröltetetten kellemetlenek és világos, hogy a gyerekkori szerelem mellett találhat igazán magára. Erin (mert így hívják a nő hőst) egy szintén nem túl sikeres túra után tért vissza a szigetre, terhesen és pár nélkül. Időközben megérkezik az új pap is, aki egy kicsit túlbuzógnak tűnik, de mindent összevetve egy szerethető karakter.

 

A harmadik részhez érve nagyjából meglátjuk, hogy ki milyen karakter. Riley (a főhős) igazán nehéz eset, nem bír leállni az önmarcangolással, ebben persze az sem segíti, hogy minden éjjel azzal álmodik aki miatta halt meg. Édesapja mint kiderül magát okolja azért, hogy a fia idáig jutott, Hassan Sheriff nem tud beilleszkedni, a pap segédjét meg kb, mindneki utálja.

 

*Innen már SPOILER-ezek

 

Az összes történésbe nem akarok belemenni, mert nem is lenne túl érdekes, másrészt a kritika nem is arról szól. A story második felében rajzolódik ki a klasszikus történet, hogy itt bizony egy vámpír story van, aminek a középpontjában a pap áll, igazán romantikus okból és magával hozta a szörnyeteget is, aki/ami ezt tette vele, bár az igazat megvallva a végkifejletetet tekintve erre semmi szüksége nem lett volna.

 

A történetben sok úgymond csoda történik, ami igazából annak tudható be, hogy a pap folyamatosan vámpír vérrel „mérgezi” a sziget lakóit akik így megfiatalodnak, lábra állnak vagy éppen elvetélnek.

 

A story-t sok kritika az egyház már-már szektás mivoltának bemutatásaként tartja számon bár a fő vonal sokkal egyszerűbb és romantikusabb, az egyházas vonal meg nemes egyszerűséggel túl lett tolva. Persze ez csak az én véleményem ami nem szentírás.

 

Ami tetszett, hogy vámpíros és ezek a gonoszok szerintem igazán hiányoznak a mostani felhozatalból, az utolsó valamire való és szerintem jobb sorozat a Kór volt, bár az is könyvben volt inkább erős. A sorozat rengeteg időt fordít a párbeszédekre, monológokra amiktől kerek lesz a story, de maradjunk annyiban, hogy maradandó erkölcsi mondandója nem igazán van.

 

Ami nem tetszett, hogy minden társadalmi témát eröltetetten érintett. Hassan Sheriff küzd az előítéletek ellen, amit a sorozatban kb. senki nem éreztet vele, egyedül a végjátékban kapunk egy eröltetett terrorista beszólást. A családok elhidegülése sem kerül igazán a középpontb és pont ezek miatt veszik el a Pap igazi motivációjának a lényege is.

 

Mindent összevetve nem egy rossz sorozat és bár a vége nyitva van hagyva, remélem, hogy nem lesz belőle második évad. Így utólag azt sem tudom, hogy pontosan hány epizódból állt és ami azt illeti az én ízlésemnek lehetett volna egy kicsit véresebb is. Ez a sorozat szerintem azoknak fog igazán tetszeni, akik szeretnek maguknak bemagyarázni mindenféle jelentést és üzenetet egy műsorba, arra ugyanis számos lehetőséget nyújt.

 

*A helyszín maga szerintem sokat merített a 40 napnyi éjszaka című méltánytalanul ignorált vámpír horrorból és titkon reméltem, hogy a végkifejlet is hasonló lesz, azonban ez az alkotás egy kicsit pacifistább oldalról közelítette meg..

4 komment

Talpig fegyverben – Kritika

2021. október 21. 16:47 - Attila Kovács író

Vannak a tipikus pasi filmek, ebben a kategóriába sorolnám mondjuk az Arnold -féle Kommandót, vagy a Mad Max: Harag útját. Ezeket a filmeket nem a feleségeddel vagy a csajoddal nézed meg vagy nézed újra mert nem vagy kíváncsi rá ahogy elégedetlenül forgatja a szemét, míg te csodával kísérve nézed az alkotást. Na jó a Kommandót nem, de a Mad Max-et talán.

 

És vannak az olyan totális agymenések is mint a címben szereplő film amit leginkább a Crank sorozathoz tudnék hasonlítani. Megnézed, imádod és jó eséllyel sose nézed többé újra.

 

Látványban nagyon toppon van a film, legalábbis számomra. Mind a színek, mind pedig a helyszínek el vannak találva, ahogy a karakterek is. Első blikkre valami B-kategóriás PS2 játék ugrott be a karakterekről, de ez úgy van jól ahogy a képernyőre került. A forgatókönyv nem foglalkozik túl sokat a körítéssel szerintem már a 7-8. percben kapunk akciót.

 

Színészileg igazán szórakoztató a felhozatal, Daniel Radcliffe (igen Harry Potter) hozza az igazi gyíkot, aki bepiálva oda trollkodik a Skizm közvetítés alá és emiatt a szervezők beleveszik őt is a játékba úgy, hogy két pisztolyt szegeznek a két kezéhez. Igen jól olvasod és ez talán meg is lep, ha anno nem láttad a plakátot vagy az előzetest. A film ugyanis már 2019-es de nem volt nagy durranás ami a haza fogadtatást illeti és ha a csajod látta a plakátot vagy az előzetest, minden bizonnyal nem ezt néztetétek egy szombat este mikor valami filmet kerestetek.

 

A történet egyszerű mint a faék, klisés viszont rendkívül szórakoztató.

 

Kapunk egy streaming műsort a Skizm-t ahol bűnözök gyilkolják egymást és ezt természetesen a bűnszövetkezet élőben közvetíti a neten ahol az átlag emberek, azaz mi fröcsögő nyállal élvezzük. Mert igen, szeretjük a drámát, sportújságíróként én is szembesültem azzal, hogy míg egy heroikus mérkőzésről írt cikket egy nap alatt talán 2000-ren olvasnak el, addig egy ismeretlen bunyós halálhírét feleannyi idő alatt 4000-ren olvassák. No de ez az írás nem egy mélyenszántó társadalom kritika lesz, ahogy a film sem az szerencsére. Persze tart egy minimális görbe tükröt az arcunk elé, de nem akarja lenyomni a torkunkon, hogy mennyire felületes világot is élünk.

 

Szóval hősünk Miles bekerül a játékba, ami valahol egy utalás arra, hogy néha a rossz is elnyeri a méltó büntetését, mert bár itt ő a hős, mégis ő kezdi a „balhét” egy arctalan kommentel. A Skizm másik fő sztárja Nix az agyontetovált drog porszívó aki afféle tökös csajként írtja a népet mindenféle látványos akcióban. Az első jelenetek egyikében egy egész drogkartellt küld a túlvilágra, majd amikor a kiérkező rendőrnyomozó a nevén szólítja azonnal zsebre teszed az első klisét, hogy Nix bizony a lánya. Ok lehet, hogy most spoiler-eztem, de ha neked ebből nem esne le a rokoni szál, akkor nem néztél még elég B filmet. Miles bénázását a fegyverekkel nem viszik túlzásba, Nix persze kergeti, mert természetesen meg akarja ölni az exe pedig elmenekül előle, de szerencsére egy Crack-et szívó csöves elindítja a helyes úton, miután segít neki felöltözni. Ja igen, ha kihagytam volna a film első 15-20 percében egy póló, boxer, köntös és mamusz kombóban van a hősünk.

 

A filmet nem a fordulatokkal teli sztori teszi élvehzetővé, hanem a NON-STOP akció mert az nagyjából végig kitart. Televan jó beszólásokkal, amik se leírva sem pedig idézve nem lesznek viccesek, csak az fog rajtuk röhögni aki látta a filmet és ott, abban a pillanatban értékelte azt.

 

A filmek szerintem általában ott buknak el mikor a rendező valamit nagyon élesen üzenni akar a történettel, de az egyáltalán nem vagy csak nagyon eröltetetten jön át. Na hát a Talpig fegyverben nem ilyen, legalábbis szerintem. Csak szimplán egy szórakoztató baromság amit köszönök a Netflix-nek ugyanis ha nem lenne fent náluk én se néztem volna meg a filmet a munkaidőm lyukas óráiban. Újranézni szerintem sosem fogom, csak ha pár sör mellett egy haverral szórakozni akarok aki még nem látta, de azért örülök neki, hogy 10 évente készülnek ilyen elb*szott alkotások is amit szimplán csak élvezni kell!

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása