Film és sorozat kritikák

Vélemény alkotás szabadon

A horda – Retro kritika

2021. november 09. 18:33 - Attila Kovács író

A holtak hajnala (2004) szépen berobbantotta a zombi zsánert, annyira, hogy még a mai napig is tart bár az igazat megvallva már nagyon fárad. Akkoriban mindenre vevő voltam amiben élőholtak voltak és szerintem a 2009-es megjelenés évében sikerült megnéznem a Horda című francia filmet is. A francia filmkészítést szerintem nem kell senkinek bemutatnom, hiszen a mai napig nagyszerű alkotásokat visznek a vászonra. Akkoriban nagyon tetszett a film és jó emlékeket őríztem róla, ezért 12 év elteltével újranéztem a YouTube-on amit a linkre kattintva te is megtehetsz.

 

A sztori egyszerű, de egy zombi filmet nincs is értelme túlhúzni, főleg úgy, hogy a film nagyjából egy 5-6 órás időszakot ölel fel. A nyitó jelenetben láthatjuk, ahogy egy holttest van a szeméttelepen, majd egy vágás múlva már a temetésen vagyunk, ahol kiderül, hogy egy zsaru halt meg és a társai bosszút esküsznek a Márkudi testvérek ellen, akik eltették láb alól. (Elnézést a fonetika miatt, de nem olyan kaliberű a film ami arra késztetne, hogy ne kiejtés szerűen írjam le a neveket)

 

Az rögtön szemet vagy inkább fület szúrt, hogy a filmnek nagyon nem tett jót a szinkron. Bár emlékeztem rá, hogy valami zavart az eredeti nyelven is, de azt majd kifejtem később. Szóval egy szó mint száz, aki teheti inkább feliratosan nézze meg, ugyanis a szinkron színészek érezték, hogy nem életük filmjét csinálják ezért nem hiszem, hogy 50%-nál többet beleadtak volna a dologba. A rendőr brigád tehát elindul bosszút állni, élükön a vérszomjas kopasz főnökkel akit a rangsorban a halott zsaru szeretője követ, alatta pedig a jótét lélek (szeritem marokkói) főhős akit annak a meleg? társa követ? Kettejük kapcsolatáról nem sokat tudunk, de mikor a mellékszereplő meghal az nagyon érzékenyen érinti hősünket. A rajtaütés helyszíne egy elég lepusztult francia külvárosi lakótelep, ahova jóérzésű ember nem szívesen teszi be a lábát. A környéket persze a bevándorló bűnbandák uralják akik elüldözik innen a rendes népeket. A Márkudi testvérek az egyik tömbház 15. emeletén tanyáznak, ahova a badass zsaruk különösebb gond nélkül bejutnak.

 

Kis lopakodás után a rend őrei lebuknak egy túlbuzgó őr miatt, ezért a zsaruk első emberét rövid úton torkon is lövik a gazfickók. A gengszterek ugyanis éppen egy megkötözött egyént vertek agyba-főbe mikor elkapták a zsarukat. Összesen öt rosszfiúval van dolgunk, akikről már a nyitójelenetükben kiderül, hogy a következő perceket csak hárman élik túl, ugyanis a cseh és a homályba vesző ötödik meg sem szólal, vagy nem tud franciául. Odalent közben szirénák és távoli robbanások és tüzek ütnek ki, a pokol pedig elszabadul a 15. emeleten is. A korábban agyonlőtt úr ugyanis életre kel és ennek a cseh, valamint a másik rosszfiú issza meg a levét. A szedett-vetett csapat a tetőn köt ki ahol elindul a hogyan tovább tervezése.

 

Itt már tudtam, hogy mi volt iszonyatosan idegesítő franciául is, az pedig Bola, az ifjabbik Márkudi fivér siránkozása, aki bekokózva rinyál nagyjából 10 percenként. Mert bizony jó rosszfiúk lévén a filmben szépen fogy a kokó is, amit a rosszfiúk és néha a rendőrök is el-el fogyasztanak egy megálló alkalmával. Bár a tetőről világosan látszik, hogy a zombik körülvették a párizs külvárosában található lakóházat, a csapat valamiért mégis úgy dönt, hogy az éjszaka közepén elindulnak lefelé az amúgy biztonságos tetőről. Persze én sem szívesen néztem volna a maradék egy órában ahogy a tetőn ülnek, szóval haladjunk tovább. A rosszfiúk csapata a Márkudi fivérekből áll, akik nigériából jöttek párizsba, ahol szörnyű életük volt, ezért úgy döntöttek, hogy a francia fővárosban fognak gyilkolni és drogot terjeszteni. Mellettük van egy ütőképes arc is, akit cigányként emlegetnek a filmben.

 

A film alapötlete egyébként jó, hiszen a külvárosi panelház már önmagában sem egy bizalomgerjesztő építmény, ha pedig hozzávesszük, hogy jelenleg tele van zombival az ad neki egy stresszfaktort. A kis csapatnak tehát odáig tart a terve, hogy 15 emeletet haladjanak lefelé, ezt követhetjük végig. Viszonylag hamar kétfelé szakadnak, ugyanis a Aurore a rendőrcsaj és a meleg? arc egy lövöldözés közben elkeveredik. Főhősünk Ouesse tehát a rosszfiúkkal marad és pár eröltetett erkölcsi kérdést felvetve vitázik velük. Nem kell sokat várni, hogy feltűnjön a film messze legjob karaktere Rene a félig dilis veterán aki előszeretettel aprítja a zombikat egy nagyon vagány tűzoltó baltával.

 

A karaktereknek nincsen mélységük, csak egy alap viselkedési formájuk, amiből nem sokat hozott ki a legtöbb színész. A cigányról sokat nem tudunk, csakhogy ütőképes és Bola jó haverja, az igazat megvallva ő az egyik jól a vászonra vitt karakter. Bola viszont már korántsem életszerű a folyamatos rinyálásával és a bátyja miatt kialakult kissebségi komplexussal, ami mikor máskor is csúcsosodhatna ki mint a film utolsó harmadában. Adewale Markudi, a banda főnöke alapvetően egy jó karakter, az ő élvezhetőségén nagyon sokat rontott a monoton szinkron. Az ő higgadságát elvileg a nigériában átélt szörnyűségekkel magyarázza a film, azonban néha ennek ellentmondóan ő is nekiáll rinyálni. Ouesse nagyon jófiú akar maradni, pedig körüs-körül életre kelt holtak mászkálnak és az is visszás, hogy még az egyik percben agonizál a következőben már nevetve koccint a barátja gyilkosaival. Aurore karaktere egy kemény rendőrcsaj, aki annyira ellenszenvesre sikeredett, hogy a film alatt azon kapod magad, hogy reméled hamar meghal. És itt van Rene, aki öreg, pocakos, a pálinka után rámegy a kokóra is és a baltát végül egy gépágyúra cseréli. A karakter kellően őrült, sokat lehet rajta nevetni.

 

A filmnek összeségében nagyon jót tett az idő, pontosabban megszépítette... 12 év után nem mondom, hogy rosszul öregedett de be kell, hogy lássam minden bizonnyal akkor is egy erősen B kategóriás mozi volt. A karakterek nagyon felületesek végig olyan érzése van az embernek, mintha egy jó könyvet nem tudtak volna megfelelően a vászonra vinni. Az ötlet jó lenne, a felújított Dredd bíró is megmutatta, hogy lehet pörgős mozit forgatni egy tömbházban, de a Horda túl sok pozitív karakter fejlődést akar belevinni a magába foglalt egy éjszakányi időben a két fő karakterrel. Az olyan apró hibákról már ne is beszéljünk, mikor a 10. emeleten kifeszítik a liftakna ajtaját, hogy lemásszank a liftbe, majd onnan a lifttel mennek tovább... Miért nem hívták rögtön oda a liftet? Mert meg nem javították.

 

A film utólag rontott nálam, főleg azért mert mondhatni a kategória csúcsidőszakában készült. Nagy pozitívum, hogy rohanós zombik vannak benne és szerintem a helyszín is telitalálat volt, azonban a felületes, össze-vissza viselkedő karakterek elrontják az egészet. Ha megnézed, túl sokat ne várj tőle.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikusnezo.blog.hu/api/trackback/id/tr516750988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása