Ezt a sorozatot megalapozta egy anime is mely 1998-1999-ig futott a képernyőkön, tehát megjósolta az élőszereplős sorozat sorsát is, amit szintén elkaszáltak az első évad után. Bár az anime úgy ahogy van kimaradt az életemből, szóval nem tudom, hogy ott is kasza lett e végül a sors vagy egész egyszerűen addig tartott a story line, azt viszont tudom, hogy az élőszereplős verzióval sok-sok évadra készült a rendező.
Erre szükség is lett volna mert a Cowboy Bebop univerzuma hatalmas és jóval mélyebb mint azt 10 epizód alapján be lehetett volna mutatni. A sorozat ugyanis két szálon fut és jelen esetben a mellék szál sokkal szórakoztatóbbra sikeredett mint az amúgy elég komor fő történet. A főhőseink fejvadászok, ebben a szerepben pedig tökéletesen működnek a karakterek. Az alaphangulat ugyanis a poénos szituációkra épül, ahol a két laza, de kemény főhősünk anyagi gondokkal küszködve lő halomra minden rosszfiút, akit amúgy élve kéne leszállítaniuk. Kapunk egy szeretnivaló mellékszereplőt Jet Black szerepében, aki tényleg mellékszereplő, legalábbis amikor kaptunk egy kis betekintést a korábbi életébe az nem sikeredett túl izgalmasra. Jet ugyanis rendőr volt, de egy korrupciós ügyben végül ráhúztak egy ügyet és emiatt kellett börtönbe mennie amire ráment a karrierje és a családi élete is. Spike Spiegel, azaz Hidegvér már egy sokkal érdekesebb karakter, ő sorozatunk főhőse a humoros, kemény viszont sötét múlttal rendelkező fejvadász. Hidegvérként ugyanis a szindikátus egyik legjobb bérgyilkosa volt, ezt viszont gondosan igyekszik titkolni a társa elől. A későbbiekben kapunk egy harmadik karaktert is, Faye Valentine-t aki szintén egy humoros mellékszereplő és úgy vélem, hogy a trió hosszú ideig szórakoztató tudott volna maradni a képernyőkön.
A sorozat látványvilága érdekes, süt belőle a Noir hangulat pedig nyomozósdit csak nagyon felületesen érint a történet. Bár űrhajókkal repkedünk jobbra-balra mégis mindenhol a 70-80-as éveik autóiba botlunk, amiből arra következtetünk, hogy valamikor akkoriban válhatott lakhatatlanná az igazi föld. Ez igazából nem is lényeges pont, az viszont igen, hogy egy anime, általában elég extrém karaktereit nehéz átültetni a filmvászonra. Jet esetében még működik a dolog, mert a Steampunk megoldások azért jelen vannak egy ideje a mozikban, azonban néhány karakter mint pl. a bohóc, nagyon eröltetett és egész egyszerűen életszerűtlen élőszereplőkkel.
Hogy miért kapott kaszát a sorozat? Természetesen a nem túl jó nézettségi mutatók miatt, amit teljeséggel meg tudok érteni, ugyanis a vége felé majdnem én is elkaszáltam a sorozatot. A fejvadászos szál ugyanis könnyed és szórakoztató, annak ellenére is, hogy literszám ömlik benne a vér. Jók a gonosz karakterek, ahogy Jet földhöz ragadt módszerei is jól együtt dolgoznak Spike lazább megoldásaival. Én személy szerint sokkal jobban élveztem volna 10 különálló sztorit az évadban, mint azt, hogy a felénél átváltottunk a szindikátusos fő szállra, ami egyben Spike személyes bosszú története egy szerelmi szállal megfejelve, Ez a szál ugyanis már nem szórakoztató, nehéz és komor amire nekem kellett 2-3 rész mire ráhangolódtam. Az is egy életképes vonal lett volna, de az első évad egy cliffhanger-el zárult, amiben mellesleg ismét egy képernyő idegen karakter tűnt fel valamint visszatértünk volna a fejvadászos vonalhoz.
A sorozat szerintem megélhetett volna több évadot is, ha a készítők nem akarják Spike kettős belső harcát kihangsúlyozni már az első évadban. Ennek ellenére a jövőt tekintve szerintem rossz szájízt hagyott volna a sorozat, csak úgy mint a Ray Donovan ami az elején egy feel good sorozatnak indult, a végére pedig egy komor dráma kerekedett ki belőle.
Értékelés: 6/10 Túl sokat akart mondani.
